Sokat gondolkodtam, hogy megírjam e ezt a bejegyzést, mert lehet pár ismerősöm meg fog sértődni, ha elolvassa, de úgy döntöttem, hogy megírom és kész.
Először is a vallás témában elég radikális véleményem van. Szerintem az lenne korrekt, hogy ha senkit nem keresztelnének meg kiskorában, hanem ha betölti 16-ot vagy 18-at, akkor kellő rálátással már eldönthetné, hogy melyik felekezet tagja legyen, mint, hogy szülők által kényszerítve, a főszemélyt kihagyva hoznak döntést ez ügyben. Mert ez így nem vallásszabadság. Nem a keresztséggel (vagy a többi vallás más hasonló szentségével) van a bajom, mert ha valaki hisz, akkor ez az egész egy nagyon jó közösséget hozhat, mely átsegíti az embereket "mindenen". És persze azt is elismerem, hogy a történelemben nemzeteket kovácsolt és tartott egyben, mondjuk azt már annyira nem csípem, hogy milyen áron és milyen eszközökkel (kereszténység).
Négy év katolikus gimnázium után van egy kis rálátásom a dolgokra, noha nem vagyok megkeresztelve. Amit jónak tartok, hogy legyen hitoktatás (vagy valami olyan, ahol az ember ilyen dolgokról is hallhat a közoktatás keretében), de mondjuk, ne úgy, ahogy nálunk, ahol így kerek-perec kimondták, hogy kereszténységen kívül minden szar és csak hülyeség. Most nem kell engem egy hűde fene nagy okoskodó, vallásos embernek tartani, csak van egy elképzelésem és azt követem. Ismerek jónéhány embert, aki vallásosnak tartja magát és még templomba is jár, majd minden héten, de a való életben ott szegi meg az ott felállított szabályokat, ahol csak tudja. Az egyik felnőttként megkeresztelkedik, majd jár templomba, közben "csinál" egy gyereket, de külön él tőlük, majd más országba megy dolgozni. A másik gyerekkorában lett keresztelve, a családja nagy templomba járó minden héten, ahova még ő is eljár, közben mindent csajt meghúz hétvégén és hasonlók. Ezeket inkább már nem kommentálnám tovább. :S