2011. április 30., szombat

Vad Magyarország

Nagyon szeretem a dokumentum/természet filmeket. Mondhatni gyűjtöm őket, rengeteg BBC, Michalel Palin, David Attenborough produkciót szereztem be. Mellesleg, ilyen filmekből vágtam össze az első Rise of Day videómat is. 28-ától játszanak Pesten egy magyar filmet (melynek előzetését az alábbiakban mellékeltem), mely stílusában Baraka képvilágára emlékeztet.
Az előzetesben látott jelenteket látva el sem hinné az ember, hogy ez egy hazai film, azt meg főleg nem, hogy itthon ilyen csodálatos helyek vannak.

Számomra nagy csalódás, hogy ma nincs értéke az ilyen filmeknek, mivel a nagyobb bevásárlóközpontokban 2-300 Ft-ért árulják őket, mert gondolom rajtam és néhány fanatikuson kívül a kutya sem viszi őket. Aki esetleg szeretne nézni néhány fantasztikus filmet, akkor figyelmébe ajánlom a Baraka - Világok arca, és a Mikrokozmosz és a Vándormadarak és az Otthonunk című alkotásokat. Az Otthonunkhoz annyit hozzáfűznék, hogy nagy kampány kísérte két éve, rengeteg országban egy időpontban mutatták be a televíziók, itthon például a Tv2.
Egyébként a youtube-on is külön oldala van, nagyon sok felirattal mellékelve.
Az fenti filmek mindegyike megtekinthető az alábbi linkeken (10-20 mp-es reklám után):

Dalcímek

Néhány új dalcím, amiken dolgozok:
- This is not The End
- Rest in Peace
- Don't turn back, Just go ahead
- I belive in...
- The Tree of Life
- A Day in the Life
Ezek a dalok azok, amik a következő anyagon (Just in Time) biztosan rajta lesznek a Broke my Soul mellett. Továbbá, nem valószínű, hogy idén elkészül, mert most is mint mindig az időm kevés, a munka sok, valamint jobban kidolgozott anyagott akarok, mint az előző, ezért többször átrágom magam rajtuk. :D

2011. április 29., péntek

Nehéz az élet

Jöjjön egy Ektomorf dal, mely hosszú idő után újra magyar szöveggel készült. Elég jól sikerült kis nóta ez, melynek mondanivalója is van, mondjuk nem, mintha a többinek nem lett volna. Mellesleg ez a dal a Mobydick egykori énekesének új bandájának (Bloody Roots) lett írva, csak Zotya rá tette a tavalyi EP-éjére is.

Ektomorf - Ne add fel

Fáj, az amit látsz
az amit érzel
valami lehúz a mélybe

Ég belül a tűz
gyűlölet, harag
a bosszú édes íze

Mélyre, le a sötétbe
lerombolsz mindent
nem kell semmi

Elvesztessz mindent, mindenkit
Nincs múlt, nincs jelen, nics jövő
mindennek vége

Ne add fel, öld meg ami lehúz a mélybe
ne add fel, baszottul nehéz az élet
ne add fel, törd át a falat
ne add fel, ne add fel

Te, egyedül te
csak te tudod
hol van a börtönöd kulcsa

Ne, ne tagadd meg
azt ami jó
lépj a helyes útra

Elvakít a düh
negatív kérdés
önpusztító válasz

Nem bízol senkiben
csalódsz az életben
menekülsz innen

Száz százalék önpusztítás
kétségbeesett szeretetvágy
tépd le a láncaid
szabadítsd meg magad

2011. április 27., szerda

A rongyszedő dala

Nem vagyok nagy verskedvelő. Persze van néhány kivétel is, amit szívesen olvasok-hallgatok. A nagyon elvont és burkolt ömlengéseket nem bírom, inkább a tiszta mondanivalójú darabokat részesítem előnyben. Ilyen a következő is:

Jules Jouy:
A rongyszedő dala

A bölcsőtől a koporsóig
Minden mulandó, illanó itt,
Ma még jövő, holnapra múlt,
A tarka lepke porba hullt.
Arany, ezüst: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

A szép szerelmes levelek
Fűtő varázsa hova lett?
Kis kesztyű, szalag, régi eskük,
Szép szőke hajfürt. . . hol keressük?
A szerelem: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

Hol a babaruha? Hol a
Gügyögő gyermek mosolya?
Kis fejkötő, parányi pólya?
Csak Isten a megmondhatója.
Az ifjúság: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

És hol a férj, kit eltemettek,
Kit megsirattak s elfeledtek?
Hitvesi hűség, szeretet
Özvegyi fátyla hova lett?
A hűség is: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

És hol a régi naplemente?
A régi erdő régi csendje?
Tavalyi rózsa, orgona?
Tavaszi szellő, nincs nyoma!
Virág, levél: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

Akik ígértek jobb világot,
Mondd, hova lettek a plakátok?
Hol van a sárga, meg a zöld,
A sok-sok nagyhangú jelölt?
Ígéretek: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

És hova lett, kit odadobtak
A csatatérre áldozatnak
A legfelsőbb Hadúr dicsére
Ingyen, hiába hullt a vére.
A dicsőség: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

És hova tűntek, hova vesztek
A régi korhadt fakeresztek,
Bús koszorúval ékesek,
S az árva síri mécsesek?
Emlékeink: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

Mámor, reménység, vágy, tavasz,
Szerelem, álom, ez meg az,
Név, pénz, siker, hit, csókja nőnek,
Zsákmánya mind a rongyszedőnek.
Az élet is: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

A régi versekből mi lett?
Én kis dalom, mi lesz veled?
Ha egyszer elszállsz, könnyű fecske,
Nem jutsz eszébe senkinek se.
Kis dalaink: hó, hamar olvad,
Ami ma minden, semmi holnap.

1887

2011. április 24., vasárnap

LS on RTL

Fényfestő barátaim ebben az évben is beneveztek a Csillag Születik webes versenyére. Most a nekem készített animácóval próbálkoznak. Róluk és a videoról tegnap volt egy kis összefoglaló, melyben még én is, meg a dalom is feltűnt. ;)
Embdelni nem lehete, ezért csak linket tudok ide tenni. Tessék csekkolni és szavazni!

2011. április 23., szombat

FF Live (new album)

Aki esetleg még nem szerezte be, vagy nem hallotta az új Foo Fighters lemezt, akkor itt a lehetőség, mert az alábbi videóban megtekinthető, hogy Grohl-ék, hogy játsszák el élőben az egész lemezt elejétől a végéig.

2011. április 22., péntek

Koncert beszámoló

Hát nem is tudom, mit írjak, mert kiba*zott jó buli volt! A Velvet Stab-ra nem értem oda, mert 8-ig órám volt, bár ez nem nagy probléma, mert nem vagyok egy nagy Rise Against fan. Mikor megérkeztem az Idoru már javában nyomta muzsikát. Nem volt rossz, bár ez sem kifejezetten az én stílusom. Nem rossz a hangja az énekesnek, emlékszem anno, hogy egy megasztár elődöntőben hallottam egy Zoliband (Téglás Zoli zenekara az Ignite és a Pennywise mellett) dalt énekelt, ami nagyon jó volt. Ott kiesett, aztán jó darabig nem hallottam, majd csak mostanság mikor utána néztem az Idorunak. Közönségbarát zenekar nagyon, azt bírtam mikor az egyik gitáros az "akusztikus" nótájuknál megszólal: "Bocs, hogy ha elrontom!" :D
Nem sokkal később következett a The Southern Oracle (ex-SATEP). Ekkor már jelentős tömeg gyűlt össze, mint később kiderült, hogy kb. annyi, mint az este főzenekarára a Subscribe-ra. Amikor elkezdték, majd leszakadt a fejem, olyan brutális és intenzív volt az egész. Hihetetlen mennyire dinamikus. Már a második dalnál megindult a circle pit és talán csak két dalnál nem volt. (6-8 éve itthon ez elképzelhetetlen lett volna)
Ez a produkció nagyon egyben van. A legszimpatikusabb az volt, amikor Barna (az énekes) mondta, hogy mindenki induljon körbe-körbe, majd fogta magát lepattant a színpadról és a tömegben tett egy vagy két kört. :) Szerintem az este legátütőbb produkciója volt. Néhány éven belül szerintem egy külföldön is elismert nagy zenekar lesz a banda.
A negyedik fellépő a már említett Subscribe volt. Mivel ez a lemezbemutató turnéjuk egyik állomása, szinte csak új szerzeményeket játszottak (már bő egy hónapja megjelent a lemez, a szöveget is elég sokan tudták). Ami számomra furcsa volt, de ma már semmin sem lepődök meg, hogy nagyon sok kiscsaj volt, akik úgy öltöztek, mintha disco-ba jöttek volna. :D A lényeg, hogy a Subi elég populáris. A produkció jó volt, mondjuk számomra a tavaly tavaszi (szegedi) koncertjük élvezetesebb, nagyobb élményt nyújtó volt. Azért így is tomboltunk. :D Ja, jut eszembe, hogy a szinti a chill részeknél király volt, de zúzás közben nem mindig tetszett.
Végül a Till We Drop csapott a húrok közé, a sajnos már csekély hallgatóságnak.
Eljátszottak a nyár elején megjelenő nagylemezükről néhány dalt, meg a már eddig megjelent három szerzeményüket is. Ami egyből lejött, hogy élőben sokkal zúzósabb, mint a stúdió felvételeken, melyet nagy pozitívumként vettem tudomásul. :D Jó fej az énekes, sokat beszélt a közönséghez és bevonta dalokba. Jó kis banda ez. Örülök, hogy most már egyre több punk(pop)-metal zenekar alakul.(Rivals in the Fall, Hope the Last,...) Volt néhány negatívum is az este folyamán, például a hangosítás. A T.S.O.-nál a szólók nem hallatszódtak, a Subi-nál meg az ének volt halk.
Végezetül egy dolgot kiemelnék, ami tök jó volt, hogy Pete és Barna, majdnem minden zenekar produkciójában részt vett egy dal erejéig, ebből is látni, hogy jóban vannak a csapatok.